ahova bármikor elmenekülhetsz. Amit megtaláltál magadnak, mert ha rossz napod van, legyen hova elrejtőznöd. Ahova könnyen eljutsz. Ahol képes vagy feltöltődni energiával, ahol feleded a gondjaidat. Ahol olyan gyönyörű a környék, hogy eszedbe jut újra, milyen jó is (néha) élni. Mert akárhová vet a Sorsod, ezt a helyet kutasd fel és találd meg magadnak igen hamar. Az lesz a Te mentsvárad. És ha nagyon elkeseredsz, és úgy érzed, elhagyott az erőd, akkor – ha megteheted, - vegyél kölcsön egy gyereket, és eredj mihamarabb arra a „Te helyedre”, hogy legyen miből vitalitást merítened, és folytatnod az érdemtelen, küzdős és szürke hétköznapokat.
„Kis Velence”. Egy magyar barátom mesélt nekem róla, aki kint él Londonban hosszú és kibírhatatlannak tűnő évek óta. Ő naponta próbál a Little Venice csatornái mellett kiépített kerékpárúton bebiciklizni a városba, és vissza. A kanálisok hivatalosan a Regent’s canal és Grand Union Canal nevet viselik, és három fő ágon futnak szerte Londonban, a Warwick Avenue (Bakerloo – barna vonalszínű) metróállomástól. A szerencsés "londonerek" csodálatos, színes és egyedi lakóhajókon élnek itt. A vízi utakat hihetetlenül burjánzó, zöld parkok szegélyezik, mint például a Regent's park és az ékszerdobozkányi Rembradt tér. Hangulatos hajócskák kísérik a sétánkat, és a jómódúak még a kis hullámokon himbálózó étterem-hajókon is fogyaszthatják a délutáni teájukat. (Titkon megsúgom, hogy a park füvén a pokrócon csipegetett piknik uzsonnának is ugyanolyan jó íze van, mint az éttermi fogásoknak... J)Little Venice egy utánozhatatlan idilli foltocskája a harsány és örökké „busy” Londonnak. Szemnek, fülnek és léleknek gyönyörűséges, pozitív energiában bőséges pillanatokat élhetünk itt meg.
Azt hiszem, megtaláltam az „Én helyemet”.
A címben található idézet így folytatódik: "Miért féljek hát felfedezni, ki vagyok?" Ezzel próbálkoztam eddig is, bármerre vitt az utam. Élményeimet megosztottam 
Engem ez a hely inkább Amszterdamra emlékeztet, de biztosan csak azért,mert ott már jártam. Ott szinte minden csatorna,minden padján elültem volna ezzel a mondattal:" ez az én helyem!" :)
VálaszTörlésAmszterdam gyönyörű lehet, mint minden városka, melyet folyók, patakok, vizek szelnek át. Vágyom oda is, és Velencébe is szívesen visszamennék. Tudod, minek örülök, Kati? Hogy ez már a sokadik hely, amiről el tudtam mondani, hogy "ez az én helyem". :) Tartottam tőle, hogy nem így lesz, de ilyen volt a Covent Garden, Richmond, és gondolom ilyen lesz Brick Lane vagy Notting Hill. Csak közel kell engedni, és fel kell fedezni őket. :)
VálaszTörlésGyönyörű, nem is gondolná az ember, hogy Londonban ilyen is van.Lehet hogy általad kedvet kapok, hogy elmenjek a ködös Albionba.:)Szöuli utazásomba is benne volt a kezed rendesen!;-)
VálaszTörlésNekem Szöulban a "helyem" a Jogyesa volt.Közel volt a szálláshoz, minden reggel ott kezdtem a napot és este ott fejeztem be...Hihetetlen az a nyugalom ami ott fogadja az embert, pedig Szöul sűrűjébe fekszik.Hiányzik...
Örülök neki, hogy ezt írod, Mariann. Kedvet csinálni - nagyon jó; motiválni az embereket arra, hogy elmenjenek azokra a szép helyekre, ahol én voltam - szintén jóleső érzés; de a legjobb, ha a másik (nagyjából!) ugyanazt a kicsi katarzist éli át, amit Te...ilyenkor csak mosolyog az ember, és nyugtázza, hogy igen, Ő nagyon is érzi, miről beszéltem... A Ködös Albionban is nem az ultradivatos és trendi helyek a legjobbak, ahova "illik" elmenni. :)
VálaszTörlésJogyesa... nem is tudod, mennyire hiányzik nekem is. Próbálom Koreát lezárni az életemben. Ha nem is elfelejteni, de úgy visszatekinteni rá, mint nagyon szép emlékek tucatjára. Az már végleg a múlt nekem.