Baker street 221. Per bé.

Nem vagyok egy nagy sznob múzeumok terén, de bizony vannak olyan kiállítások, melyeket egyszerűen látni kell. Mindig is szerettem a detektív regényeket. Lenyűgözött Agatha Christie zsenije, ahogy Miss Marple és Monsieur Poirot rejtélyeit megalkotta. Kedvelem Murdoch nyomozó kalandjait, és egy időben faltam Maigret felügyelő történeteit. A legnagyobb hatással – talán a korszak miatt – a viktoriánus nyomozó páros, Sherlock Holmes és Dr. Watson történetei voltam rám. Londonban, a legendás cím alatt – Baker street 221/B. – egy elképesztően fantasztikus kiállítás várja az olyan fanatikus rajongókat, mint én is vagyok.

A gyűjteményem meglátszik, hogy szintén rajongók kezelik, méghozzá olyan aprólékos részletességgel és odaadással, hogy az ember szája is tátva marad. Ahogyan belépünk a három szintes, korabeli enteriőrrel berendezett kis lakásba, szinte várjuk, hogy Mrs. Hudson lépjen elénk, és névjegykártyánkat elvéve egy könnyű ötórai teára invitáljon, amíg a híres detektív fogad minket. A nappali a leghíresebb feldolgozás, a Jeremy Brett nevével fémjelzett sorozat díszletét idézi. A kiállítás tárgyai olyan elképesztő hitelességet sugároznak, mintha valóban Holmes és Watson örökségéből származnának. A szobákban felidéződnek a fontosabb esetek, mint például a Sátán kutyája, a Ferde szájú férfi vagy a Rőt liga.

Tanultam az egyetemen irodalomtudományt. Sok unalmas és bonyolult, didaktikus „posztmodern” szájbarágást kaptam, nem is értettem vele soha egyet. Valószínűleg a „régi iskola” híve vagyok, amolyan retrográd olvasási attitűddel és elítélendő akadémikus hozzáállással. Én azokat a teremtett világokat szeretem, amelyekben olyan módon lehet hinni, mintha valóban léteznének. Én a Baker street 221/B. alatt elfeledtem, - HAGYTAM MAGAMAT elfeledni – hogy Sherlock Holmes nem létezett, hanem csak egy Sir Arthur Conan Doyle nevű skót orvos-író találta ki.

A Baker street 221/B. alá a mai napig érkeznek levelek, melyekben eltűnt személyek és tárgyak felkutatásában, megoldatlan rejtélyek felfedésében kérik a világhírű detektív segítségét. Ezekre mindre válaszolnak az „illetékesek”, a publikus kérések, e-mail-ek és üzenetek könyvbe szedve állnak a múzeumban. A legenda tehát már megteremtődött, és Sherlock Holmes és Dr. Watson személye olyan egyértelműen hozzátartozik Londonhoz, mintha VALÓBAN itt éltek és dolgoztak volna, Viktória királynő idején, a Baker street 221/B. alatt.