A Stonehenge az olyan, hogy ILLIK megnézni, és ILLIK vele fényképezkedni. És mint majdnem minden ILLIK dolog, ez is kissé alulmúlja a várakozásokat. A nagy fantázia és a megelőlegezett csodavárás átka ez, amikor előre iszunk a katartikus élményre. (Jómagam enyhe csalódott sóhajtást nyomtam el például Athénban az Akropolisznál, és a római Colosseumnál is kissé becsapva éreztem magamat. Valahogy monumentálisabbnak, impozánsabbnak és titokzatosabbnak képzeltem őket. Na, ezért sem nem szabad álmodozni.)
A Stonehenge-t egyébként szervezett fakultatív kirándulás keretein belül látogattuk meg. Másként nem is lehet, mármint tömegközlekedéssel, mivel nem jár arrafelé a madár sem. (Na jó, a madár talán igen, főként a baljós A terepre érve azért végigfutott rajtunk a borzongás. Igen, valóban terep, méghozzá sík, közepén a logikusan odahalmozott kövekkel, - ezzel is növelve a Stonehenge-t körülölelő többévezredes homályt. Sehol egy hegy vagy domb, közel s távol síkság. Mégis honnan, kik, mikor, hogyan és mi célból cipelték ide azokat a bazi nagy oszlopokat...?! Erre egyébként ma sincsen általánosan elfogadott, hivatalos vagy bizonyítható magyarázat.
Az idegenvezető viccesen noszogatott mindenkit, hogy találjunk ki új teóriát, de az űrlényes, druida papos és óriás lego-s variáció már foglalt, legyünk kreatívak. Némi áhítat azért átjárt minket, ahogy körüljártuk a rituális helyet. (Ifjúkorom olvasmányaiból és filmes élményeiből belém csípődött a dolmenek iránti vonzalom, így én mégis csak maradnék az ősi temető/vallási szertartások helyszíne magyarázatnál. Szép volt a Stonehenge, mindent összevetve, vagy inkább hangulatos. A sokszor elátkozott angol időjárás ónszürke felhői most épp találó és illő szcénát varázsoltak a kövek köré. Körbe-körbe az elektromos kerítések mögött a bárányok pedig pont hogy nem hallgattak, hanem bégettek, folyvást. Pompásan zord, spirituális hangulattal hagytuk magunk mögött a Stonehenge-t. 
A címben található idézet így folytatódik: "Miért féljek hát felfedezni, ki vagyok?" Ezzel próbálkoztam eddig is, bármerre vitt az utam. Élményeimet megosztottam 
Á, Stonehenge! Egyszer, régen, legalább 20 évvel ezelőtt az egyik álmomban jártam ott! Az volt a slusszpoén, hogy mikor beálltam a kör közepére, a pokol kapui kitárultak alattam, és a dimenziók közti résen keresztül egy tűzvihar röppent fel az égbe! Ebből aztán egy vidám tűzeső bontakaozott ki, ami elemésztette a bolygó összes lakóját! Oh, azok a régi, szép, ártatlan idők, amikor még ilyen könnyed és vidám álmaim voltak! :)
VálaszTörlésMeg voltam róla győződve, hogy TÉNYLEG jártál ott, amikor Londonban voltál. :) Abban az időben kicsit túl sok Lovecraft-ot olvastál, nem...? :) Egyébként nagyon szeretem az írót, kár, hogy nincs teóriája a Stonehenge-re, az ő képzelete elképzelhetetlenül frappáns és izgalmas magyarázatot adott volna.
VálaszTörlésSajnos nem, a pár nap alatt, amit ott töltöttem, kizárólag gyalog közlekedtem. Így eléggé behatároltak voltak a lehetőségeim. A King's Cross volt a legtávolabbi pont, ahová eljutottam, de azt is csupán a HP kötödés miatt vállaltam be, és majd' három óra oda, és ugyanennyi visszaútba került nekem.
VálaszTörlésEbből kifolyólag szomorúan kellett megállapítanom, hogy London gyalog tökéletesen bejárhatatlan. Tudom, van ott metró, meg miegymás, de az ilyen szeleburdiságok mellett nagyvonalúan elmentem. Így is felfedeztem egy csomó mindent, aminek soha nem tudtam meg a nevét, sem azt, hogyan jutottam oda. Furi egy kirándulás volt, mit mondjak! :)
Tapasztalatból tudom, hogy a gyalogos/buszos közlekedés 3-4x annyi időbe telik, mint a metrós. Ám sokkalta érdekesebb is, azt bizton állíthatom. Neked - és mindenkinek - érdemes lenne eljönni, és hosszabb időt tölteni Londonban, mondjuk 2-3 hetet. Tényleg vannak felfedezésre érdemes helyek és felejthetetlen élményt nyújtó látványosságok, melyeket érdemes alaposan körbejárni. Ehhez pár hét bőven elég. Több már "túl sok" is Londonból. Tudod, az interneten már lehet egészen olcsó, nem kimondottan szállodai lakhatásokat találni, főleg itt tartózkodó magyarok segítségével. Aki kevesebb komforttal beéri, tud magának megfizethető szállást találni. A repjegyet egészen olcsón meg lehet kapni, a méregdrága szervezett programok helyett pedig saját magunk szervezte lehetőségeket kell keresni, figyelembevéve az ingyenes vagy igen takarékos megoldásokat. Mindez csak szervezés kérdése - és megoldható.
VálaszTörlés