2011. július 8., péntek

(British) Múzeumok éjszakája



Ha választhatnék, a júliust és az augusztust mindig Magyarországon tölteném. A nyári fesztiválok havai ezek, és aki ismer engem, az tudja rólam, hogy engem az a bizonyos „fesztivállapot” éltet nyaranta. Iszonyúan hiányzik az a „feeling”, a langyos július végi éjszakákon a hideg bodza szörpök, meleg kenyérlángosok és kürtőskalácsok íze - és az elmaradhatatlan fahéjillat, igen, ami vele jár. Az álmatlanul töltött, mégis édeni éjszakák augusztus elején, amikor azért nem tudsz aludni, mert közel/távolról mondjuk a Quimby vagy a Kispál hangja száll... Kapolcs, Ördögkatlan, Gömör-Tornai Fesztivál. Az éjjeli koncertek Budapesten a Gödörben, vagy éppen kicsit klasszicizálódva - a Vajdahunyad várának udvarán. A Tér-Film-Zene óriás kivetítői, a romkocsmáink frankó underground zenéi, a Margitszigeti Szabadtéri Színpad és mindaz az  utánozhatatlanul egyedi és hihetetlenül gazdag kulturális élet, ami ilyentájt zajlik – kezdve a Múzeumok éjszakájával.

És a nagy-nagy hiányérzet mellett ma egy kicsit (nagyon) boldog voltam, amolyan intellektuálisan boldog. J Mert az ember folyvást kompenzál. Mediavel Late volt ma este a British Museum-ban, amolyan középkori éjszaka, színes programokkal és workshop-okkal. Az hagyján, hogy ingyenes a múzeum látogatása, - piros pont és köszönet! – de ez a program is díjmentes volt, ami – többször említettem – óriási szó Londonban. Miután megtettem a kötelező kört a múzeumban, és lecsekkoltam a legendás múmia gyűjteményt, gyülekeztem a többi néppel az aulában, ahol modern tánccal kezdődött az este. 

És ahogy körülnéztem, a lelkem igen csak megmelegedett, és nagy-nagy hála töltötte el a szívemet, mert örömmel konstatáltam, hogy igen, ez már szinte hogy hajaz a budapesti Múzeumok éjszakájára. Az igen színes nézőközönség a földön, lépcsőn üldögélt, kinek hol jutott hely. Amikor vége volt egy-egy etapnak, csak úgy, mint otthon, megkezdődött a kollektív vándorlás a következő terem felé, ahol egy merőben másfajta produkció fogadott. Így láttam ma Canterbury meséket, fiatal amatőr színház tolmácsolásában, modern balettet némi távolkeleti inspirációval fűszerezve, és középkori kamarakórust, akiknek pompás díszletet nyújtott a British Museum György-korabeli könyvtára. 

Ezentúl gyakrabban meglátogatom a múzeum honlapját, mert a „What’s on” fülecske alatt mindig van valami érdekes program. Amúgy meg minden (Londonban élő) ismerősömnek szíves figyelmébe ajánlom azokat a linkeket, amelyeket érdemes lecsekkolni, akár az ingyenes, akár a fizetős események, koncertek, fesztiválok miatt. Azt hiszem, a jó értelemben vett kulturális asszimilálódás itt kezdődik el. 



http://www.allinlondon.co.uk/whats-on.php

http://www.london.gov.uk/get-involved/festivals

http://www.free-events.co.uk/

2 megjegyzés:

  1. Szia Mira!

    Minden OK? Remélem csak az idő hiány miatt nincs újabb bejegyzés :).

    Erika

    VálaszTörlés
  2. Szia Ery! :)

    Örülök Neked, hogy újra itt. Remélem, jól vagy! Igen, időhiány, meg más is... Hamarosan pótolom. Vigyázz Magadra, én is igyekszem. Ja, és szép nyarat!
    mira

    VálaszTörlés